• Mustármag
  • Mustármag
  • Mustármag
 
 
HISZEK A ROMOKON
Hiszek-plakat
Rockoratórium az Erdélyi Egyházmegye 1000 éves fennállásának ünnepére

Rockoratórium hanganyagának letöltése mp3 formátumban
Szövegkönyv letöltése pdf formátumban

A Duna Televízió "Élő egyház" adásában készült összeállítás a rockoratórium szegedi bemutatójáról (17:07 - 20:23 között)

Az erdélyi egyházmegye kelet és nyugat határán helyezkedik el, így a két egymást kizáró világ közötti választás kényszerűsége sok gondot és szenvedést okozott a történelem folyamán. Szent István király és utódai nyugat melletti döntése nem formális, politikai érdekszövetség, hanem a Krisztusi értékrendhez való szívbéli elköteleződés. Ezt igazolja az Árpád-házi szentek nagy létszáma és a későbbi véráldozatokba kerülő hűség ehhez a döntéshez.

A latin kereszténység felvételével a magyar nép saját fajrokonságát szorította háttérbe. Orbán Balázs szavaival: „Ázsia szülöttei Ázsia vészes viharai ellen fedezték Európát”. Csak a tatár erők fővezére több mint harmincszor küld követet, levelet a magyar királynak, aki a kereszténység által testvéresült népek védelmében, nem engedte országán átvonulni a mongol hadakat és nem is csatlakozott a pogányokhoz (pedig abban a helyzetben az sem lett volna szégyen, ha behódol és együtt rohannak rá a nyugatra). Kelettől elfordultunk, nyugat sem érzett magáénak, hiszen hálája az lett, hogy mikor a tatár keletről betört, a keresztény német császár nyugatról rontott rá Magyarországra.

E történelmi kényszerek fő színtere és szenvedője az erdélyi egyházmegye. Nagy csoda, hogy kő kövön maradt, de a legnagyobb csoda mégis az, hogy a nép lelke hű maradt és állandóan megújult. Szinte évszázadonként kellett a hamuból otthont, templomot, életteret építsen magának.
Emelt fővel léphetjük át az új ezredév küszöbét.

Szemléletmódunk nem lehet a sajnálkozás, hanem a csodálat és a hála. Számon kell tartani az eseményeket, és éltetni azon személyek lelkületét, akik ezt a megújuló életerőt, hitet hordozták a csatatereken, a börtönök mélyén, az ekeszarvánál, a kolostorok csendjében. Talán a legnagyobb mulasztást az utóbbi évtizedben követtük el, amikor az Istentől adott közösségi megújulás alkalmát elmulasztottuk.

Képek a marosvásárhelyi előadásokról (2009. március 30. és 2009. október 20.):

print DSC_0884 DSC_0888 DSC_0890 DSC_0898 DSC_0904 DSC_0914 DSC_0916 DSC_0917 DSC_0920 DSC_0924

A HISZEK A ROMOKON cím ítéletnek hangzik, mert az intézményi kereteink még üzemelnek. A jelképnek választott óriásfát nem a vihar töri le, hanem leroskad, beomlik, mint „meszelt sír”. „Nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel meglátogatásod idejét.” (Lk. 19,44b), ezért „lesznek elhagyatottak házaik”.

A hangsúly most mégis a HISZEK-re kerül. Ez a hit az előző nemzedékek hittapasztalatára épül és az emlékezés élteti.
„…Ha egy napon a gyermekeitek megkérdezik, mit jelentenek ezek a kövek…” (Józsué 4, 21)
A mű kezdetén megjelenik a kő és a gyermek jelképe, de tovább már nem is használunk szimbólumokat, sem a figyelmet megosztó külső cselekményt, hanem a hétköznapi ember egyértelmű nyelvezetével mondjuk el azt, amit tudnunk kell, ha élni akarunk.

A Hiszek a romokon rockoratórium kerettörténete: a csíki hegyekben, a Szép-havason, a Szent László kápolna romjainál gyülekeznek a Csíksomlyóra menő zarándokok.
Virrasztanak, emlékeznek, bűnbánatot tartanak. Ez a biblikus magatartás a történelmi határhelyzetekben segít önmagunkra, életünk alapjaira való rátalálásban.
Megszületik a döntés, ellene-mondás mindannak, ami lelkileg, testileg, elpusztítja a személyt, a családot a közösséget. Emberi lelkünk követel egy egyértelmű állásfoglalást az élet, Jézus Krisztus mellett – ez a hitvallás. Ezeken a mozzanatokon keresztül a lélek megújul, megerősödik és egy növekedő, életörömet sugárzó közösséget épít.

„Öltözz erőbe!” Iz. 52, 1

Zeneszerzők:
Gyárfás Levente (1, 2, 3, 4, 7, 10, 11, 12, 13, 14)
Csiszér László (16, 17, 19, 20, 23)
Transylmánia (21, 22 dallam)

Szólisták:
Madaras Ildikó – Zászlóalj-vezető felesége
Mezei Ildikó – Zászlóalj-vezető leánya
Boros Emese – Székely leány
Nyisztor Ilona – Csángó zarándok-asszony
Fülöp Csongor István – Zászlóalj-vezető
Mészáros Lehel – Székely határőr
Csiszér László – Remete
Tarjányi Tamás – Krisztus hangja

Kórustagok - Zarándok-nép:
(S): Gábor Hajnalka, Lazsádi Csilla, Schefler Emese, Balla Zsófia, Szilágyi Zsuzsanna, Pupák Ida-Ottilia, Bartók Gabriella, György Imola, Gergely Matild, Keresztes Krisztina, Tóth Erika, György Emőke, Veres Andrea, Fülöp Annamária, Fazakas Tímea, Lokodi Anna
(A): Gyárfás Kinga, Fail Ágnes, Lakatos Emese, Kántor Csenge, Kántor Csilla, Gáll Viola, Balla Katalin, Kari Csilla Magdolna, Antal Enikő, Cseterás Borbála, Pakot Zsuzsanna, Ninács Bianka-Rózália, Antal Zsuzsanna, Pál Orsolya, Fülöp Mária Magdolna, Czerlau Cecilia, Bácsa Réka, Kis Ágnes, Kis Zsuzsanna, Blénesi Bernadette, Blénesi Beáta, Bíró Mária, György Tünde, Pál Aliz, Kicsi Eszter, Csiki Zsuzsanna, Sebesi Melinda, Csáky Rózália
(B): Márton Zsolt, Sebesi Attila, Lőrincz Csaba, Pál Attila, Menyhárt Levente, Tóth Attila, Orbán Csaba, György Nándor, Pál Áron,György Vince, Biró Sándor, Gergely Sándor, Májai Ferenc, Tatár Norbert, Balázsi Arnold, Szabó Gergely-Jenő
(T): Veres Árpád, Szász András, Gábor Levente, Pálfi Barna, Orbán Kálmán, Siklódi István-Attila, Szász Norbert-István, Simó László, Pál Imre, Sándor Szabolcs

Közreműködtek:
Csiszér László – hangfelvételek, stúdiómunka
Kis Lajos – szólógitár
Ugron Noémi, Moldován István – hegedű
Fülöp Csongor István – billentyűk
Lakatos Imre, Sebesi Attila, Heinrich Rudolf – Zarándok-legények (próza)
Szász Kinga – Zarándok-gyerek
Nagy-György Emília, Maki Júlia – Imádkozók
Göllner Károly Vilhelm – hangtechnika
Ilyés Szabolcs – technikai segítség
A szöveget összeállította: Papp László