• Mustármag
  • Mustármag
  • Mustármag
 
 
Szent Imre kollégium
Honismereti és közösségépítő kirándulás
Zarándoknap Háromszékre - 2022. május 7 és 14.

Kedves többszáz kollégista, akik az évek során bekapcsolódtatok a Szent Imre Kollégium „Zarándoknap” honismereti és közösségépítő körútjaiba, és kedves barátaink, akik velünk együtt „zarándokoltatok”, néhány élményrészlettel ajándékozunk meg titeket, hogy bennetek is megelevenedjenek a régebb átélt benyomások, tapasztalatok.

Tavaszi Zarándoknapunkon két egymást követő májusi hétvégén Háromszékre utaztunk. A buszköltség egy részét a Magyar Állam támogatásából fedeztük, így a megszaladt üzemanyag árak nem álltak az élményszerzés útjába. Szokás szerint, reggel hatórakor indultunk. Ki álmosan, ki pedig izgatottan nézett az induló nap elébe, mely reményünk szerint sok látnivalót, tanulnivalót, örülni valót tartogatott. A remény pedig nem csalt meg! Mindenki megörökített valamit a maga számára a hallottakból, látottakból. Ezekből olvashattok néhányat az alábbiakban.

A TELJES ÍRÁS MEGTEKINTÉSE



Részletek A 2021 októberében Dél-Erdélybe szervezett
Zarándoknap – közösségépítő és honismereti kiránduláson elhangzott élménybeszámolókból

A meglátogatott várak: Déva vára, Hunyadi kastély, Kendeffy-vár és a Zeyk-falvi templom mind a mi történelmünknek egy-egy fennmaradt darabja. Mindig nagyon megérint, amikor ezeken a helyeken állhatok meg. Belegondolok, hogy itt mennyi minden történt. Ezek a falak mennyi szenvedést láthattak, de ugyanakkor volt ott boldogság, volt ott kitartás. Látták a hősöknek a küzdelmét. Még olyankor is, amikor talán kilátástalan volt a helyzet. És nagyon hálás vagyok, hogy a Jóisten engem ide helyezett ebbe a csodálatos környezetbe. És egy olyan népnek a lánya vagyok, akik ilyen csodás történelemmel rendelkeznek. Szeretnék méltó lenni ezekhez az ősökhöz, a várvédő hősökhöz, és a kitartó keresztény közösségekhez, akik például a templomot is felépítették. ...

A TELJES ÍRÁS MEGTEKINTÉSE



Zarándoknapi krónika
2021. október 2.

Első zarándoknapom élhettem át szombaton.
(…) Reggel 6 órakor indultunk. Nehezen megy a korán kelés, de a kíváncsiságtól, mely ott mocorgott bennem, könnyen kipattant a szemem. Az úton aludtam, ennyiben ki is merülnek az oda út élményei, viszont az első „állomáson” az álom tova szállt a felettünk repdeső madárkákkal. Az Ocskay dendrológiai parkban a béke, a gyönyör, a harmónia dominált. Egy gyönyörű fa lombkoronája alatt mondtuk el a közösen a reggeli imát.
Zöldben, bordóban pompázott a hatalmas kert, s nemcsak gyönyörében lehetett elveszni, hanem területében is. Minden egyes, különleges növénykéről mosolygott vissza a Jóisten a reggeli arcokra.

A TELJES ÍRÁS MEGTEKINTÉSE



Levél idősebb testvéreinknek

Kedves Idősebb Testvérek!

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Minden itt lakó tapasztalta már azt a boldogságot, melyet az itt eltöltött idő ajándékoz. Mi sem vagyunk különbek, mert a mi szívünk is ujjong, ha itt lehetünk, és nemcsak ujjong, hanem teljesedik. ...

A TELJES ÍRÁS MEGTEKINTÉSE



ÚJDONSÁGOKBÓL SOSINCS HIÁNY

Itt nálunk a Szent Imre Kollégiumban az élet mindig pezseg!

Otthonról hazatértünk a kollégiumba. Az újrakezdés friss illata fogad. Ilyenkor minden apró változás feltűnik, az újdonságok – falra kifüggesztett új plakátok új gondolatmorzsával, új eszközök, átrendezett termek – olyan örömet ébresztenek, amit egykor gyermekként éltem meg, amikor az óvó néni új játékkal lepte meg a csoportot.

Kíváncsian kukucskálok be egyenként a termekbe, feltérképezem, mi az, aminek örülhetek. A lépcsőkön feljövet elolvasom a gondolatmorzsát, Avilai Szent Teréz gondolata: „…Annak, aki Istené, semmi sem hiányzik; Isten egymaga elég!” A második emeletre érkezve, a megszokott ívben veszem be a kanyart a mosókonyha felé. Bekukkantok – „Jé, egy új mosógép a rég ismert kettő mellett!” Elégedetten veszem szemügyre a fehérlő, vadonatúj „masinát”: „Rád már szükségünk volt! Jó szolgálatot fogsz teljesíteni!” Nézegetem az ikonjait, a kijelzőt, mellette egy öntapadós matrica hirdeti, hogy kitől kaptuk ajándékba: „Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával; Bethlen Gábor Alap”. Jó tudni, mi honnan van…

A TELJES ÍRÁS MEGTEKINTÉSE



A Szent Imre Kollégium egyetemista és középiskolás diákjai idén is élményekben, tudásban, egymás szeretetében gazdagodhattak a „Zarándoknap” - honismereti és közösségépítő kirándulásokon.

BARCASÁG SZÍNEI – 2019 OKTÓBERÉBEN

Lőrincz Hajnal – IV. éves egyetemista
Megőszült történelem

2019. október 5. –én sor került a 2019-2020-as tanév legelső Zarándoknapjára, amely Brassó vidékének és környékének megismerésére adott lehetőséget kollégiumunk megújult közösségének. Ez volt az idei tanévben az első lehetőségünk arra, hogy közösen részesülhessünk az Isten ajándékaiban, és hogy együtt gyönyörködhessünk mind abban, ami körülvesz bennünket.

Kora reggel 6 órakor indultunk, és 2-3 órát utaztunk egészen Prázsmárig, ahol egy szász erődtemplomot néztünk meg. A templomot a 13. században kezdték el építeni, 1230 körül, a gótikus stílusú építményt, amely manapság evangélikus templomként szolgál. 800 év viszontagságait suttogták a falak, amikor beléptünk, a tiszteletet parancsoló boltívek alatt kis közösségünk áhítattal szívta magába a történelem és Isten megtartó erejének bizonyítékát. Dicsérő énekünk a magasba szállt, a templom akusztikája abban a hihetetlen élményben részesített, hogy egymás hangjába belekapaszkodva hallhattuk saját közösségünk erejét. Elszakadva a kicsiny templom misztikus kötelékéből, Brassóba látogattunk, ahol Erdély legmonumentálisabb, legnagyobb templomának szívében megtapasztaltuk, milyen kicsinyek vagyunk és mégis mennyire fontosak. A templom viszontagságos múltja segít ráébredni arra, hogy milyen fontos, hogy bármely időben szilajon kitartsunk ott ahová teremtve lettünk.

A TELJES ÍRÁS MEGTEKINTÉSE



Krónika a közösségépítő és honismereti kirándulásról



Szent Imre kollégistaként, 2018. október 13-án illetve 20-án honismereti és közösségépítő zarándoknapon vettünk részt. Az együtt töltött hétvégét Lukács evangélista szavai vezérelték mottóként: „Nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel meglátogatásod idejét. “ (Lk. 19,44)

A péntek esti földrajzi és történelmi áttekintés után, szombat hajnalban álmos szemekkel, de ugyanakkor kíváncsisággal és örömmel a szívünkbe ültünk buszra, ahol a reggeli imádság után, csendben utaztunk. Közben akik nyitott szemmel pihentek láthatták a napfelkelte gyönyörét Segesvár környékén. Eközben lassan megérkeztünk, az első megállónkhoz Fogaras várához, a pap bácsi eligazítása és az egyszer használatos kis kék lábbelik felhúzása után, körbejártuk a múzeumot. Az épület meglepően gondozott és rendben tartott állapotban van, látványosan van berendezve a látogatók számára. Az ott található edények, népviseleti ruhák, bútorzatok, asztalos munkák, könyvek, fegyverek különböző korszakokból vannak ki állítva. Az ott megtekinthető történelmi leírásokat nem a nacionalista érzet hatja át, egyaránt írnak magyar, szász és román történelmi személyekről. Az idegen vezetőtől azt is megtudhattuk, hogy a várat tizenöt alkalommal ostromolták, de egyszer sem sikerült bevennie az ellenségnek.



Mivel az idő sürgetett iparkodtunk újra buszra szállni, hogy a Fogarasi-havasok felé vegyük utunkat. Ahogy haladtunk felfele a közismert kanyargós Transzfogarasi úton, lenyűgözött az elénk magasodó hegyek, erdők látványa. Miután leparkoltunk, a Bilea-tó volt az első természeti kép, ami megragadta figyelmünket, a körülötte magasodó csúcsokkal. Kivételesnek érezhettük magunkat, mivel azon a napon amikor oda zarándokoltunk a Jóisten az időjáráson keresztül is kimutatta irántuk való szeretetét, felhőtlen tiszta ég, napsütés fogadta jöttünket.

Zarándoknapi tempóban nekiindultunk a hegynek a pap bácsi vezetésével nem tudva, hogy pontosan milyen hosszú és fárasztó utat fogunk megtenni a hegycsúcs felé és, hogy milyen látványra számíthatunk majd ott. Már az elején páran úgy gondolva, hogy nem fogják bírni a tempót, lent maradtak a tó partján és ott gyönyörködtek a tájban. Azok akik nekiindultak a hegynek megtapasztalták a túrázás szépségeit és nehézségeit. Röpke másfél óra alatt, kisebb pihenőkkel látható vált számunkra a Zerge-tó. Amikor azt hittük volna, hogy ez a végcél a pap bácsi közölte, hogy Indulunk!” Jobb oldalunkon a Zerge-tó, bal oldalunkon a hegycsúcsok, és előttünk a Buteanu csúcs. A csúcsra kiérve volt egy kis időnk, hogy rácsodálkozzunk és magunkba szívjuk azt a természeti képet, ami elénk tárult a magaslaton és, hogy elmélyüljünk a zsoltáros rész mondataiban. Lefele egy kicsivel gyorsabban haladtunk, hogy még máshová is ellátogathassunk.

A következő, egyben utolsó megállónk a kerci ciszterci apátság volt, ahol a bencések által felépített mára már csak romokká vált kolostort tekintettük meg. Azok számára akik nyitott szívvel jelen voltak a templomban a közös éneklés által meghitté válhattak a bent töltött percek, amelyek által közel érezhettük magunkat a Jóistenhez. A templomkertben Babits Mihálytól hallhattunk pár verset, amit kollégista testvéreink olvastak fel nekünk. Hazafele a buszon mindenki megosztotta élményeit, és elhatározásait a zarándoknapunkkal kapcsolatosan.



Egy kegyelem volt számomra részt venni ezen a zarándoknapon. Megtapasztalhattam a Jóisten dicsőségét, magasztosságát. Egy mozzanatot emelnék ki, azt a pillanatot amikor a sziklák között elvonultunk, ki-ki a maga csendjében. A csendben szétnéztem és láttam azt a hatalmasságot, de ugyanakkor minden egyes apró dolgot, amit a Jóisten teremtett. Jót tett a lelkemnek az a csend, amit átéltem ott. Rájöttem, hogy Ő mindig gondoskodik rólunk, mindent megad nekünk, amire szükségünk van. Az fogalmazódott még meg bennem a mai napon, hogy mennyire kell ragaszkodnunk szülőföldünkhöz, a gyökereinkhez, mivel minden természeti és építészeti szépség adott számunkra itthon. Így arra buzdítanék mindenkit, hogy ragaszkodjunk ahhoz, ami a miénk és értékeljük azokat.

Balla Emőke

Honismereti és tanulmányi körút (Zarándoknap)

A 4 éves ciklusokban szervezett honismereti és tanulmányi körút célja: megismerni nemzeti, történelmi múltunkat, megtekinteni a fontosabb történelmi események helyszíneit, felfigyelni Erdély kulturális, természeti értékeire, felszítani a nemzeti örökségünkhöz való ragaszkodást. Ennek keretében Erdélyben felkeressük a nemzeti, vallási kulturális létesítményeket, történelmi emlékhelyeket és természeti ritkaságokat. A zarándoknap nevet viselő kirándulásra minden ősszel és tavasszal sor kerül, a következő program szerint:

I. ÉV - Őszi körút: Szászföld - Homoród - Fogaras vára – Kerc – Szelindek vára - Nagybaromlak;

Tavaszi körút: Tordai sóbánya – Tordai-hasadék – Torockó – Torockószentgyörgy vára – Nagyenyed

II. Év – Őszi körút: Déva vára - Hunyadi-vár - Kendeffy-vár – Őraljaboldogasszonyfalvi és Zejk falvi Árpád-kori templomok – Piskitelepi dendrológiai park;

Tavaszi körút: Küküllővár - Gyulafehérvár - Boroskrakkó – Tövis – Preszákai tömegsír – Gáldi-szoros

III. ÉV – Őszi körút: Brassó – Barcarozsnyó – Törcsvári szoros – Prázsmár – Kőhalom;

Tavaszi: Beszterce – Harina – Jód(román fatemplom) – Máramarossziget (börtön) – Radnai-havasok (Lóhavasi vízesés).

IV. ÉV - Őszi: Mezőség – Szék – Bonchida – Kolozsvár – Gyerőmonostor – Kalotaszeg (Méra);

Tavaszi (2 napos): Sepsiszentgyörgy – Csernáton – Perkő – Vargyas – Székelyderzs – Gyergyóditró – Szárhegy –Békás-szoros – Gyilkos tó – Csíkrákos – Madéfalva – Gyimesbükk – Csíksomlyó – Szent Anna tó – Nyerges-tető – Székelyudvarhely – Szejke.

Élménymegosztások a 2016. áprilisában szervezett honismereti és tanulmányi kirándulásról

A bejárt útvonal: Barcánfalva, Máramarossziget, Radnai-havasok: Lóhavasi vízesés, Beszterce, Harina. Mindkét csoport esetében a program péntek este kezdődött a Szent Imre Kollégiumban, történelmi, földrajzi, kulturális tájékoztatóval a fent említett térségről. A szombati nap programja:

5.30-kor indulás Marosvásárhelyről,

8.30 – Gutin hágó – megálló – helyszíni földrajzi tájékoztató tanítás – reggeli ima

9.30 – Barcánfalva, Jód – a fa megmunkálása a román kultúrában

11.00 – Máramarossziget – börtönmúzeum látogatása helyi idegenvezető segítségével

16.00 – Radnai-havasok: Lóhavasi vízesés – rácsodálkozás Erdély szépségére; a természet nyújtotta szépség, fenség, iránti érzékenység felébresztése

18.30 – Beszterce – Tanítás: a szász kultúra

19.00 – Harina – bencés templom monostor – a középkori egyházi építészet egyik remekműve, a romanika építési stílus, a mögötte levő lelkület megtalálása. Közös éneklés a templomban – sajátos akusztikai élmény.

Pelger Ivett Petra:

[…] Kedvenc tevékenységeim közé tartozik a túrázás, utazás és a történelemmel való foglalkozás és ezen az alkalmon az összes jelen volt. Mivel még soha nem voltam Máramaros környékén, már türelmetlenül vártam máramarosszigeti megállónkat. Itt a börtön múzeumot néztük meg, ami az egyik felejthetetlen élmény számomra. Nagyon beleéltem magam a látottakba, mert nagyon érdekelt és sikerült is sok információt szerezni, amit nem biztos, hogy az internetről megkaptam volna. A végén kissé szomorú is lettem, látva azt, hogy mennyi ember (és rengeteg gyerek) halt ott meg. A mindennapokban annyira hozzászoktunk a kényelemhez, hogy el sem tudjuk képzelni, hogy milyen lehetett cellákban élni több ideig. Sokan éhen- és szomjan halva végezték, így többen is a romániai „Terror házának” nevezték. A börtön 1948-tól működött, mint kommunista politikai börtön, és többek között Márton Áron püspökünket is itt tartották fogva.

[…] Máramarosszigetet elhagyva Borsa-bánya fele folytattuk utunkat. Ott csodálatraméltó tájkép fogadott. Havas csúcsok, rengeteg zöld fa és a Lóhavasi vízesés szépséges zúdulása lenyűgöző volt. A természetben sétálva sikerült elbeszélni sok testvérkével és ez által sikerült Isten jelenlétét is megtapasztalni. […]Bár életem egyik legfárasztóbb napja volt, úgy érzem rengeteget sikerült gazdagodnom.

Molnár Andrea:

[…] A máramarosszigeti börtönt is meglátogattuk, ahol maga Márton Áron püspök is raboskodott. Ez számomra nagyon megrázó élmény volt. Szobákat láthattunk, ahol nem volt matrac az ágyakon, különböző kínzóeszközök és kínzómódszerek voltak egy-egy helyen felsorakoztatva. Az egyik ilyen szoba nagyon megmaradt. Egy kis szobáról van szó, melynek falában sehol sincsen ablak. Semmi más nincs benne csak egy bilincs közepén, a rab lábára. Attól a pillanattól kedve, hogy a nagy vasajtó becsukódott az őr mögött, semmi más nem marad a rab számára napokig csak a bilincs és a vaksötét. Ezt „kipróbálva” kettős érzések kavarogtak bennem. Elsősorban az, hogy milyen borzalmas lehetett egyedül a sötétben megbilincselve napokig, aztán elöntött a csodálkozás. Csodálatosnak találtam, hogy a rabok ebben a lehetetlennek tűnő helyzetben tökéletes alkalmat találtak a hitélet ápolására, imádkozásra. Biztosan nem mindenkinek sikerült, de aki egy ilyen megpróbáltató helyzetben is tudott Istenre figyelni, annak rendíthetetlen hite lett vagy már volt.

Ezután a felkavaró élmény után, a Lóhavasi-vízesésnek meglátogatása következett, a Radnai havasokban. Az út egy részét felvonóval tettük meg, majd egy ideig gyalogolnunk kellett, de olyan látvány fogadott minket, amiért bizony megérte. A visszafele utat szintén gyalog tettük meg, így elcsendesedhettünk, beszélgethettünk Istennel, feldolgozhattuk a börtönben látott megrázó képeket, a több ezer fogoly fotóját és ezzel ellentétben, Isten természetben alkotott csodája által keltett érzéseket.

A hazaúton megálltunk a Harinai templomnál. Már lenyugvóban volt a nap, sötétedett, amikor bementünk énekelni. Ebben a percben éreztem azt, hogy fel tudom dolgozni, fogni a látottakat, hogy Isten ott van mellettem és megérint engem. Ez az, amit úgy gondolom, Istenélménynek nevezhetünk. […]







Szent Imre kollégium

A Szent Imre Kollégium olyan középiskolás diákok és egyetemi hallgatók részére kínál közös otthont, akik nemcsak lakást keresnek, hanem keresztény közösségben szeretnének lelkileg, szellemileg kibontakozni.

A kollégium belső életének sajátosságai:
  • naponta közös imaegyüttlétek
  • esti szentmise hetente egy alkalommal
  • hitápoló hetente egy alkalommal
  • közös hétvégi program havonta egy alkalommal
  • a missziós ünnepek, nevelő programokba való bekapcsolódási lehetőség
  • zarándoknapok, honismereti és közösségépítő kirándulások
  • nyári tábor
Részletes leírás és képes beszámoló a kollégium életéről, közösségi programokról hamarosan...

Addig is letölthető a 2010-es Kánai ünnep és az évzáró szentmise videó felvétele:






A Napelemek szerelését a Lábasház nevű épületre a benne működő Szent Imre kollégium költségeinek csökkentése érdekében a Bethlen Gábor Alapkezelő ZRT 800 000 forinttal támogatta 2015-ben.



A marosvásárhelyiek közül sem sokan tudják, hogy a Kossuth utca elején, a Lábas ház első és második szintjén a római katolikus Szent Imre Kollégium működik. Pedig tíz éve bentlakást hoztak létre, ahol minden tanévben több mint száz fiatal – középiskolás és egyetemista – lel otthonra.

Oláh Dénes főesperes, a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János-plébánia lelkésze röviden ismertette a kollégium létesítését és az itt folyó munkát.

– 2005-ben Csató Béla főesperes úrban merült fel a gondolat, hogy kollégiumot kellene létrehozni. A Lábas ház eléggé rozoga állapotban volt, zsúfoltság, többnyire szolgálati lakások működtek ott, a kántorék, a harangozóék is ott laktak. Csató atya úgy látta jónak, hogy az épületet fel kell újítani és át kell alakítani, hogy az idegenből, többnyire a Székelyföldről Marosvásárhelyre kerülő, itt tanuló diákok számára legyen egy közös bentlakás. Akkor még nem volt lehetőség arra, hogy saját iskolánk legyen, így csak a kollégium ötletét lehetett kivitelezni. Hiszem, hogy a kollégium sokkal több, mint az iskola. Az iskolában tanítanak, de a kollégiumban együtt vannak a gyerekek és fiatalok, olyan foglalkozásokat lehet velük folytatni, amelyek az emberré nevelés bizonyos fázisai, s amelyek elvezetik őket az öntudatos hitre. Örülök, hogy egy ilyent lehetett alapítani, és Papp László volt évfolyamtársam személyében megtaláltuk azt az embert, aki felvállalta, hogy a kollégiumot megtölti lélekkel, szellemiséggel. Neki voltak már ilyen elkötelezett munkái. Korábban a nagyenyedi tanítóképző diákjaival létrehozta a Mustármag közösséget. Egy kollégiumban akkor gyümölcsöző a munka, ha ott lelkiség húzódik meg. A mustármag kicsi, kisebb minden kerti vetemény magjánál, de ha megnő, fává terebélyesedik – ez a szellemiség hatja át a nevelést, hogy a fiatalok úgy növekedjenek a hitben, mint a mustármag. Papp László révén következetes, szisztematikusan átgondolt keresztény nevelés folyik a kollégiumban, de ezenkívül nagy hangsúlyt fektetnek a kultúrára is. Gondoljunk csak azokra a rockoratóriumokra, amelyeket színre vittek. Erdély gazdagságának megismertetése is fontos, ezért kirándulásokat szerveznek – számolt be a főesperes.

Évente átlagban száz diák lakik a kollégiumban, az idei tanévben 109-en vannak. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói közül 45-en, a Sapientia diákjai közül 22-en laknak itt, míg a középiskolá-sok közül bolyais diákokból vannak a legtöbben, 19-en, a művészetiből pedig heten laknak a kollégiumban. Első perctől kezdve nem csak római katolikus, hanem más felekezetű diákokat is befogadtak. A lényeg, hogy van egy alapszabályzat, amit be kell tartani, közösségben nem lehet szabályt szegni, mert akkor nem épülésre, hanem egymás rombolására volnának.

A szabályok betartásával kapcsolatban jegyezzük meg, hogy amikor Szili Katalin, Magyarország akkori országgyűlési elnöke a kollégiumba látogatott, mezítláb lépett be a házi kápolnába, mert a bejáratnál ki volt írva: kötelező. A kötelezőt mindenkinek be kell tartani. Ez azért van, mert ha mindenki sáros cipővel jönne-menne, akkor takarítónőt kellene fogadni. Erre viszont nincs lehetőség, mindent – a takarítást is – saját erőből oldanak meg. A közösség összeforrott, évről évre megtartják a Szent Imre Kollégium búcsúját november 5-én, ez olyan szentmise, amit nívódíjjal lehetne kitüntetni.

– Úgy látom, Isten nagy kegyelme, hogy van ez a kollégium, s hogy Papp László áll az egésznek az élén – mondta a főesperes.

– A korszellem, a „rózsaszín” buborék magával ragadja a gyermekeket, életidegenekké, internetfüggővé neveli őket. Leszűkül a gondolkodásuk, elszegényedik az érzelemviláguk, az emberi kapcsolatok felületessé válnak. Aki felismeri a veszélyt és állást foglal, annak felüdülés itt nevelkedni. Mi elmondjuk, ez az értékrend, ez a nemzetkép, ez az emberkép, ez az egyházkép. Mi háttérszelet akarunk adni, aki a segítséget igénybe veszi, annak áldás itt nevelkedni. Akinek ez nem felel meg, távozik a kollégiumból – mondta Papp László.

A kollégium fennállásának tizedik évfordulójára a Mustármag Énekegyüttes ünnepi koncerttel készül, amire ma, péntek este 8 órától kerül sor a belvárosi katolikus templomban. Szombaton du. 4 órától ugyancsak a belvárosi templomban hálaadó szentmise lesz.

Írta: Mezey Sarolta. Bővebben: Tízéves a marosvásárhelyi Szent Imre Kollégium - népújság