A táborok
Célja, hogy a személy kivonuljon a megszokott környezetéből, a civilizáció kényelméből és egyben feszültségéből azért, hogy rátaláljon önmagára, döntéseinek, kapcsolatainak igazi alapjaira. Ebben segítenek a közösségi programok, a Szentírásolvasás, közösségi imák, játékok, túrák, a hegyek között kialakult sajátos tábori légkör. Az itt töltött idő mindig leleplez, kitakarja az erkölcsi, fizikai gyengeségeket és erőforrásokat. Egyszerre kerülnek felszínre a gyengeségek és a rejtőző képességek.
Arra törekszünk, hogy a tábor legyen:
- egy "kivonulás"
- az egyszerű életmód megélésének a helye
- alkalom a vagyonközösség megélésére
- az éberség, a fizikai és lelki edzés helye
- az elcsendesedés, a magamba szállás, ugyanakkor a kapcsolatépítés és mélyítés ideje
- a csodálkozás, tisztulás, az imádás alkalma
A hely ne legyen közönséges, inkább fenséges, valahol a vadonban, távol a kényelemtől, a civilizációtól, de baleset esetén órákon belül legyen elérhető a segítségforrás. A túra szolgálja a csodálkozást és elmélyülést, de legyen egy egészséges erőpróba is.
- Inkább időben indulni, mint este sietni.
- Előző este előkészíteni mindent.
- Óvakodni a magán kalandozásoktól, a túlságos széteséstől, de az állandó tömegben való meneteléstől is.
- Az időt mindig úgy osztani be, hogy a visszaérkezésig "számolunk", nem pedig egy kitűzött cél eléréséig.
- Időt, fizikai erőt, élelmet, légkört, mindent a megérkezésig osztani be.
Kivonulás
A kivonulás a készség felvállalása, az előkészület ideje - Jézus 40 napot tölt a pusztában (Mt.4,1) Napközben a templomban tanított, éjszakára azonban kiment az olajfák hegyére és ott tartózkodott. (Lk. 21,37)
A kivonulás olyan állapot vagy hely, ahol a magány lehetővé teszi, hogy:
- találkozzunk önmagunkkal
- találkozzunk Istennel
- találkozzunk az élet és feladataink lényegével
- a csend rádöbbent az élet egyszerűségére
- eltűnik a látszat bűvölete, kitisztul a lényeg és felelősség
- a küzdelem helye
|
